Románia nem mintaállam a kisebbségvédelemben

Az Európa Tanács (ET) elmarasztaló jelentése megerősítette az RMDSZ álláspontját, miszerint Románia nem mintaállam a kisebbségi közösségek védelmének tekintetében - hangoztatta Kelemen Hunor, miután az ET miniszteri bizottsága számos ajánlást fogalmazott meg Románia számára a kisebbségi jogok bővítése érdekében.

Az RMDSZ elnökének reagálását a szövetség pénteki hírlevele idézte. "A kisebbségi kérdés koránt sincs rendezve, bár a román diplomácia mindent megtesz azért, hogy a nemzetközi döntéshozókat félretájékoztassa. Ködösítés helyett párbeszédet kérünk, burkolt magyarellenesség helyett pedig kölcsönös tiszteletet várunk el" - mondta az RMDSZ elnöke.

A közlemény szerint az RMDSZ üdvözli az ET miniszteri bizottságának a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kapcsán elfogadott ajánlásait, amelyek Kelemen Hunor szerint igazolták: a romániai magyarok nem "emberfeletti tettek" valóra váltását kérik, csak olyasmit, ami nem csorbítja a románok jogait és amit nemzetközi szakértők is javasoltak.

Emlékeztetett: az ellenzéki pártok képviselőiből tavaly nyáron azt követően tört ki magyarellenesség, hogy az RMDSZ a magyar közösség valós és jogos elvárásainak megfelelően a helyi közigazgatási törvény módosítását, az anyanyelv-használati küszöb tíz százalékra csökkentését, és a nemzeti szimbólumok szabadon használatát javasolta. Ez pedig egybecseng azzal, amit mostani jelentésében az ET is sürget - mutat rá az RMDSZ közleménye.

Az ET egyebek mellett a romániai kisebbségi nyelvek hivatalos használatának szélesítését szorgalmazta csütörtökön közzétett jelentésében. Az RMDSZ közleménye szerint a jelentésben nemcsak a romániai hatóságok több mint kétéves késéssel benyújtott értékelése szerepel, hanem a kisebbségeket képviselő szervezetek tapasztalatait is figyelembe vették. Az ET megállapította: Romániának nem sikerült átültetni a gyakorlatba a nyelvi chartában szereplő előírásokat, éppen ezért a miniszteri tanács ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek közül egyet már az előző ciklusban is javasoltak, azt, hogy csökkenteni kell Romániában a jelenlegi 20 százalékos anyanyelv-használati küszöböt.

A jelentés szorgalmazza ugyanakkor a jelentős számú magyar közösség által lakott településeken a magyar nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, illetve bátorítja a hatóságokat, hogy a tömegközlekedésben használt jelzéseket, formanyomtatványokat és közérdekű információkat is jelentessék meg magyar nyelven.

Az ET szakértői aggasztónak találják az igazságszolgáltatási rendszerben tapasztalható hiányosságokat, szerintük a román hatóságoknak lehetővé kell tenniük, hogy az érintettek anyanyelvükön nyújthassanak be dokumentációt, illetve joguk van tolmácsot is igényelni, de tisztázniuk kell a hatóságoknak, hogy ez a költség kit terhel. A testület szerint ezekről a lehetőségekről szélesebb körben, hatékonyabban kell tájékoztatni az érintetteket.

Ami az oktatást illeti, úgy értékelik, az országban élő kisebbségek történelmét és kultúráját kötelező módon kellene oktassák, hogy a többség is megismerhesse azt. A magyar nyelvű média kapcsán azt javasolják, hogy a román hatóságok alapítsanak magyar nyelvű köztelevíziós csatornát, növeljék a magyar nyelvű műsorok számát, illetve támogassák a magyar nyelvű újságírók és egyéb médiában dolgozók képzését.

Ami a fogyasztók védelmét illeti, az ET szakértői szerint a román hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy magyar nyelvű leírással is ellássák a boltok polcain található termékeket - sorolta az RMDSZ közleménye strasbourgi székhelyű szervezetnek a romániai magyarságot érintő megállapításait.